Az első TAJ nélküli foglalkozás-egészségügyi beutaló a rendvédelemnél lesz

Az Alapvető Jogok Biztosa 2023. május 2-án kelt Jelentésében kimondta, hogy a foglalkozás-egészségügyi beutalón nem szerepelhet a TAJ azonosító. A miniszterre hagyta, hogy gondoskodjon az 1998-as rendelet megváltoztatásáról. Az első lehetőség erre 2023 őszén kínálkozott. A nyári szünet után jelent meg a kormány.hu oldalon a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó fegyveres biztonsági őrök egészségügyi alkalmasságáról szóló rendelet tervezete (2024. február 6.)

Fel lehet-e tüntetni a foglalkozás-egészségügyi beutalón a TAJ azonosítót?

A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra, amely 1-3 évente minden magyar munkavállaló számára kötelező adott beutalón szerepel a TAJ azonosító. Ezt egy rendelet írja elő, holott az alkalmassági vizsgálat nem számolható el az egészségbiztosítás terhére. Valójában a munkaadók fizetik ki a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (2023. szeptember 10.)

Egyre gyorsul az EESZT állami fosztogatása

Az egészségügyért felelős minisztérium – jelenleg a Belügyminisztérium – előterjesztett egy Salátatörvény javaslatot, amely számos szigorítást tartalmaz az orvosok számára, illetve négy új adathozzáférést engedélyezett állami szereplőknek az EESZT tartalmához. Ezek természetesen semmibe vesznek mindenféle önrendelkezést, egy kukkoló oldal színvonalára süllyesztik a nemzeti egészségügyi nyilvántartást (2023. március 28.).

Fontos információ a magánorvosok számára

Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 2021. június 29-én jelentősen módosult. Egyik módosítás érinti a magánorvosok jogosultságát a TAJ kezeléséhez. Valójában az EMMI kénytelen volt elismerni, hogy a magánorvosok nem követelhetik meg a TAJ azonosító közlését az ellátás feltételeként (2021. július 12.).

Nem egészségügyi adatkérések a NEAK-tól 2014-2020 között

Több éve figyelemmel kísérem a NEAK (OEP) adatszolgáltatási tevékenységét a különböző – nem egészségügyi – szervek, hatóságok számára. A statisztikai adatok megmutatják az adatfolyam intenzitását és kockázatát az egyes polgárok számára. Bár az Infotv. 2018-ban előírta, hogy az érintetteket kötelezően tájékoztassák az adatkérésekről a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény azonban még mindig tiltja a polgárok tájékoztatását, ha ez gátolná a nyomozást [valahogyan mindig gátolja], így aztán már a sértetteket sem tájékoztatják arról, hogy a rendőrség milyen adatokat (bizonyítékokat) szerzett be róluk. (2021. május 4.)

Egészségügyi adatvédelemről szóló YouTube videók

Olvasóim szélesebb körű tájékoztatása érdekében elhatároztam, hogy adatvédelmi témájú videókat készítek, amelyeket a YouTube.com portálon osztok meg. A nagyjából tíz részesre tervezett videó sorozat epizódjai a Videók és hangfelvételek menüben találhatók, értelemszerűen a videók között. (2021. április 10.)

Olvasói levél

Egy apró észrevétel a november 6-i bejegyzésben szereplő részhez: “A háziorvosok tételes jelentése 2009-ben indult el (ugyancsak kényszerintézkedés alapon).” Határozott emlékeim szerint a jelentések küldése már 2006-ban megkezdődött – ezzel kapcsolatosan őrzök egy dokumentumot, igyekszem előkeresni és elküldeni Önnek (2020. december 8.)

Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)

Nem egészségügyi célú adatkérések a NEAK-tól

Korábban, 2016-ban közérdekű adatkéréssel fordultam az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Adatvédelmi Főosztályához, hogy az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló torvény 23. § alapján hány hatósági megkeresést kapnak évente. A 2015-ös évre vonatkozó adatokat most ki tudtam egészíteni a 2016., és a 2017. évekre vonatkozó adatokkal (2018. szeptember 12.)

A Kúria döntött: a NEAK nem növelheti az adatmegőrzési időt visszamenőlegesen

A Kúria 2017. december 4-én kelt ítéletével kötelezte a NEAK-ot, hogy a felperes tíz évnél régebbi egészségügyi adatait törölje az egészségügyi ellátások elszámolásának nyilvántartásából. A per előzményei 2005-ig nyúlnak vissza, akkor derült ki a felperes számára, hogy az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos törvény nem határoz meg maximális megőrzési időt a társadalombiztosítási ellátások elszámolási adataira, és ezt úgy értelmezik, hogy az adatokat tetszés szerinti, értsd korlátlan ideig tartják nyilván a polgárokról. (2017. december 8.)