Orvostudományi kutatás jogorvoslat nélküli kényszerintézkedéssel

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér üzemeltetőinek az az elképzelése, hogy a kórházak minden állampolgárról feltöltenének kb. húsz évre visszatekintő egészségügyi adatot kötelező módon. Ennek az elképesztően durva jogi erőszaknak több oka is lehet: az egyik, hogy Magyarországon az orvosi kutatás is tájékoztatás nélkül, jogorvoslat nélküli kényszerintézkedés alapján történik. (2015. október 30.)

Lekérdezések száma az Országos Egészségbiztosítási pénztártól

Az egészségügyi szakállamtitkárság javaslatára a Parlament 2011-ben nyitotta meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elszámolási célból létesített adatbázisát a háziorvosok számára. Néhány éven belül – az ígéretek ellenére – minden kezelőorvos is megkapta a hozzáférési jogot. Újabban a patikusok is elérhetik a betegek egyéves gyógyszerfogyasztási listáját. (2015. július 28.)

A gyógyszertárak vényadat éRTékesítéséről

Az elmúlt hetekben került sor egy, a gyógyszerészeknek szervezett szimpóziumra, amelyen azt vitatták meg a résztvevők, hogy milyen feltételekkel értékesíthetik a patikák a náluk halmozódó vényadatokat különböző üzleti vállalkozások számára. (2014. október 27.)

Új, felhatalmazás nélküli adatkezelő

Az egészségügyi kormányzat – dicséretes módon – a lakosság egészségének fejlesztése érdekében nem kevés állami pénzből Egészségfejlesztési Irodákat hozott létre. Az intézmények adatkezelése azonban egyelőre úgy tűnik törvénytelen. (2014. június 12.)

Egészségügyi adatvédelem a Pacsirta rádióban

Az április parlamenti választások előtt került sor egy beszélgetésre az azóta megszűnt pacsirta rádióban, amelynek a témája az egészségügyi adatok védelme volt. A nyilatkozók Bence Rita (TASZ) és Alexin Zoltán (SZTE), a riporter Bánhidi-Márványi Emese volt. (2014. május 14.)

Jelentős változásokra lenne szükség az orvosi kutatásetikában

Az utolsó fontos lépés az orvosi kutatások jogi szabályozásában 1997-ben történt, amikor Magyarország aláírta az Európa Tanács Oviedói Egyezményét, amely az alapvető emberi jogok érvényesülését biztosítaná az orvosi ellátás és a kutatás során. A valóság azonban nagyon messze van attól, amit ez az egyezmény vagy amit az Orvosok Világszövetségének Helsinki Nyilatkozata tartalmaz a kutatásetikáról. (2014. január 30.)

Hiányosak a betegek alapvető jogai az Alaptörvényben

A magyar Alaptörvény nem fordít kitüntetett figyelmet az orvosi ellátásban részesülő betegek méltóságának és alapvető jogainak védelmére. Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben. (2013. január 17.)