Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos bejegyzések.
Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)
Bár naponta 250 ezer eseményt és 800 ezer vényt rögzítenek a számítógépes rendszerbe, az EMMI még sincs megelégedve a sebességgel. A gyógyszergyárak és a profitéhes kutatók keveslik az EESZT-ben található adatmennyiséget. Ezért egy az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslat, amelyet nem kétséges, hogy megszavaz a kormánytöbbség visszamenőleg törvénnyel kötelezné a kórházakat és a NEAK-ot adatfeltöltésre a náluk található régebbi adatokból (2019. december 6.)
Az önkormányzati választást követő napon az EMMI minisztere lóhalálában módosította az EESZT működéséről szóló rendeletet, és kötelezte a magán egészségügyi szolgáltatókat is a csatlakozásra, majd pedig jövő év júliusától a betegek adatainak a jelentésére. Annak ellenére, hogy erre még több hónap van, a rendelet módosítása szinte azonnal, 2019. október 21-én hatályba is lépett (2019. november 9.)
Megszokhattuk már, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi adatainak védelme nem létezik. Az állam egyre jobban belelovalja magát egy egészségügyi titkosszolgálat kialakításába. Ez az EESZT, amely működésében komoly hasonlóságot mutat a Stasihoz vagy a Securitatehoz, az összes fellelhető információmorzsát gyűjti és rendszerezi, majd élethosszig megőrzi a polgárokról. Az adatok kezeléséről semmilyen információt a polgár nem kap, és semmilyen adatvédelmi jogát nem érvényesítheti. Az adatkezelő a GDPR egyetlen pontját sem ismeri el érvényesnek (2019. október 19.)
Az Országgyűlés 2018 nyarán módosította a magyar adatvédelmi törvényt olyan módon, hogy az kimondja: az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletét kell alkalmazni minden olyan adatkezelésre, amelyre az kiterjed (és nem a magyar adatvédelmi törvényt). Ez a módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mi történt azóta (2019. március 23.)
A magyar elektronikus egészségügyi adattár, az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) jogi szabályozása jelentős mértékben eltér az Európában szokásostól. Korábban ezen a portálon már szó volt az osztrák, a francia, a svájci és a német nyilvántartó rendszerről, amelyek mind az egyéni önrendelkezés alapján működnek, szemben a magyarral, amely kényszerintézkedés alapú. Az alábbiakban az olasz egészségügyi adattár jogi környezetéről lesz szó (2018. augusztus 31.)
Nemsokára a háziorvosok és a házi gyermekorvosok megkezdik az új típusú törzskarton kitöltését. A törzskarton felvételét az orvos számára kötelezővé teszi a 4/2000. (II. 25.) számú EüM. rendelet. A háziorvosi szoftvereket gyártó informatikusok elkészítették a szoftver technikai specifikációját. A kitöltött törzskarton adatai automatikusan bekerülnek az EESZT e-Profil alrendszerébe, ahol a beteg halála után öt évig őrzik meg kényszerintézkedés alapján (2018. június 10.)
Az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete tegnap lépett hatályba. Ha valaki azt gondolta, hogy teljesen más napra virradunk, ezután minden másként lesz, hát tévedett. Reggel az interneten megjelent az ÁEEK egy tájékoztatója az EESZT működésével kapcsolatban. Ebben nem látszott semmilyen változás, a szokásos. Délben azonban megjelent az EESZT-vel kapcsolatos Adatvédelmi Szabályzat, amely meglepetésemre a GDPR megfelelő pontjaira hivatkozott, és jogalapként már a GDPR 6. cikk e) pontja szerinti közérdekű feladat végrehajtását jelölte meg. Lehet, hogy mégis lesznek jogaink? (2018. május 26.)
A határidő előtti napokban került benyújtásra egy alkotmánybírósági indítvány az EESZT működésére vonatkozóan. Mint tudjuk, egy felvilágosítás nélkül, lehallgató szoftverrel működtetett orvosi titkosszolgálat gyűjti össze a polgárok legbizalmasabb adatait. Egy átlagembernek, főleg a kevésbé iskolázottnak esélye sincs, hogy beavatkozzon, ellenőrizze az adatok felhasználását (2018. május 12.)
Az elektronikus vényekről szóló rendelet 2017. október 31-én jelent meg, és már november 1-től alkalmazni is kell. A több lehetséges forgatókönyvből a legbrutálisabb valósult meg, ha az adatvédelmi szempontokat vesszük figyelembe. Az EU szabályozással azonban már nem mertek szembeszállni (2017. november 4.)
