A DLA Piper nemzetközi jogi iroda, amelynek a világ mintegy harminc országában van képviselete készített egy angol nyelvű weblapot, amely a fejlett országok adatvédelmi jogszabályait hasonlítja össze páronként. (2014. február 20.)
Az utolsó fontos lépés az orvosi kutatások jogi szabályozásában 1997-ben történt, amikor Magyarország aláírta az Európa Tanács Oviedói Egyezményét, amely az alapvető emberi jogok érvényesülését biztosítaná az orvosi ellátás és a kutatás során. A valóság azonban nagyon messze van attól, amit ez az egyezmény vagy amit az Orvosok Világszövetségének Helsinki Nyilatkozata tartalmaz a kutatásetikáról. (2014. január 30.)
A legutóbbi hírünkhöz érkezett egy olvasói hozzászólás, amelyet közreadok. A levélíró kérte, hogy kiléte maradjon titokban. (2014. január 12.)
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre vonatkozó törvényjavaslatot mégsem vitte a Parlament elé az egészségügyi kormányzat. Helyette, féktelen haragját a születési rendellenességgel születetteken, és a szívinfarktuson átesett betegeken tombolja ki. (2013. december 8.)
Az egészségügyi kormányzat a legfrissebb salátatörvény tervezetében összeállította az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény 39. módosítását. Az alapvető jogokat legsúlyosabban érintő változás – a minden állampolgár teljes egészségügyi dokumentációját tároló adatbázis elindítása 2014-ben. Az adatok összegyűjtése a szokásos módon, tiltakozási lehetőség, felvilágosítás és jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül, kényszerintézkedésként kerülne megvalósításra. (2013. november 6.)
Az Alkotmánybíróság határozatot hozott a állampolgári jogok biztosa által benyújtott indítvány ügyében, amelyet a fogvatartottak kényszer orvosi ellátásával kapcsolatban nyújtott be. Az Ab. kénytelen volt az ún. láthatatlan alkotmányt alkalmazni – lévén a ma hatályos Alaptörvény semmilyen fogódzót nem tartalmaz. (2013. október 22.)
Egyre gyakrabban jelenik meg a sajtóban híradás arról, hogy egy kisebb térségben, kórház környékén helyi intézményközi számítógépes rendszert helyeztek üzembe, amely elektronikusan összeköti a házorvosokat, a rendelőintézeteket és a kórház telephelyeit. A rendszerek célja, hogy a páciensek személyes adatait elérhetővé tegye az egészségügyi személyzet szélesebb köre számára. A páciensek információs jogait azonban nem igazán veszik figyelembe. (2013. szeptember 8.)
Az Alkotmánybíróság ismét foglalkozott az orvosi vények adatkezelésével. Újból megerősítette, hogy a nem támogatott vényeken az extra-vonalkódban jogellenes a TAJ és a BNO feltüntetése. Egyebekben azonban elutasította az indítványt. (2013. június 10.)
2015. január 1-től kötelező lesz az elektronikus vény alkalmazása Csehországban. A téma Magyarországon is aktuális, ezért érdemes utánajárni, hogy milyen adatvédelmi környezetet alakítottak ki ebből a célból a közeli államban. (2013. március 25.)
A magyar Alaptörvény nem fordít kitüntetett figyelmet az orvosi ellátásban részesülő betegek méltóságának és alapvető jogainak védelmére. Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben. (2013. január 17.)
