Tavasszal több elkeserítő kényszerintézkedés történt a beteg emberek fokozott állami megfigyelésére. Két beadványom már megérkezett az Alkotmánybírósághoz. Mindkettő kiváló példája annak az erőszakos, elnyomó rezsimnek, amely az egészségügyben megfigyelhető (2020. november 15.)
A nemzeti ünnep előtti pénteken jelent meg az EMMI újabb rendelete, amellyel jelentősen megnövelte az EESZT-be áramló adatok mennyiségét. A rendelet lóhalálában, a következő napon már hatályba is lépett. Hiába, az EMMI-nek nagy szüksége van minden egyes bitre. A betegek továbbra sem rendelkeznek semmilyen személyes adatukkal – azokat az állam kényszerintézkedéssel vonja magához (2020. november 6.)
Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is (2020. február 18.)
Bár naponta 250 ezer eseményt és 800 ezer vényt rögzítenek a számítógépes rendszerbe, az EMMI még sincs megelégedve a sebességgel. A gyógyszergyárak és a profitéhes kutatók keveslik az EESZT-ben található adatmennyiséget. Ezért egy az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslat, amelyet nem kétséges, hogy megszavaz a kormánytöbbség visszamenőleg törvénnyel kötelezné a kórházakat és a NEAK-ot adatfeltöltésre a náluk található régebbi adatokból (2019. december 6.)
Az önkormányzati választást követő napon az EMMI minisztere lóhalálában módosította az EESZT működéséről szóló rendeletet, és kötelezte a magán egészségügyi szolgáltatókat is a csatlakozásra, majd pedig jövő év júliusától a betegek adatainak a jelentésére. Annak ellenére, hogy erre még több hónap van, a rendelet módosítása szinte azonnal, 2019. október 21-én hatályba is lépett (2019. november 9.)
Megszokhattuk már, hogy a magyar állampolgárok egészségügyi adatainak védelme nem létezik. Az állam egyre jobban belelovalja magát egy egészségügyi titkosszolgálat kialakításába. Ez az EESZT, amely működésében komoly hasonlóságot mutat a Stasihoz vagy a Securitatehoz, az összes fellelhető információmorzsát gyűjti és rendszerezi, majd élethosszig megőrzi a polgárokról. Az adatok kezeléséről semmilyen információt a polgár nem kap, és semmilyen adatvédelmi jogát nem érvényesítheti. Az adatkezelő a GDPR egyetlen pontját sem ismeri el érvényesnek (2019. október 19.)
Az egészségügyi rendszerben nem szokás a tájékoztatni a betegeket. Adatvédelmi kérdésekről meg főleg nem. Az adatkezelésbe, adattovábbításokba eleve nem is szólhatnak bele a betegek. Ezért kértem, és végül kaptam adatvédelmi tájékoztatást az Európai Unió pályázati forrásából elindult vastagbélrák székletvérteszttel kapcsolatos adatkezelésről (2019. július 1.)
Az Országgyűlés 2018 nyarán módosította a magyar adatvédelmi törvényt olyan módon, hogy az kimondja: az Európai Parlament 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletét kell alkalmazni minden olyan adatkezelésre, amelyre az kiterjed (és nem a magyar adatvédelmi törvényt). Ez a módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mi történt azóta (2019. március 23.)
Az EMMI magánindítványban terjesztett elő egy törvényjavaslatot az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényhez. Így nem kellett a társadalmi véleményezéssel bajlódni, és a NAIH sem tudta észrevételezni, hogy a módosítás éles ellentétben áll az EU Adatvédelmi rendeletével, a GDPR-rel (2018. november 22.)
Korábban, 2016-ban közérdekű adatkéréssel fordultam az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) Adatvédelmi Főosztályához, hogy az Egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló torvény 23. § alapján hány hatósági megkeresést kapnak évente. A 2015-ös évre vonatkozó adatokat most ki tudtam egészíteni a 2016., és a 2017. évekre vonatkozó adatokkal (2018. szeptember 12.)
