Lekérdezések száma az Országos Egészségbiztosítási pénztártól

Az egészségügyi szakállamtitkárság javaslatára a Parlament 2011-ben nyitotta meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elszámolási célból létesített adatbázisát a háziorvosok számára. Néhány éven belül – az ígéretek ellenére – minden kezelőorvos is megkapta a hozzáférési jogot. Újabban a patikusok is elérhetik a betegek egyéves gyógyszerfogyasztási listáját. (2015. július 28.)

Az Egészségbiztosítási Alap kezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódja a NEAK Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Központ. A pénzügyi elszámolás érdekében a szolgáltatók rendszeresen jelentik az ellátott betegekkel kapcsolatos ún. igénybevételi adatokat. Ez alapesetben az alábbi adatokat jelenti: a beteg társadalombiztosítási azonosítója (TAJ), dátum, a szolgáltató azonosítója, a kezelőorvos, az ellátást indokló diagnózis (BNO, Betegségek Nemzetközi Osztályozása), a nyújtott ellátás (OENO, Orvosi Ellátások Nemzetközi Kódja), és az érte igényelt/kapott térítés.

Az igénybevételi adatok kezelése pénzügyi elszámolási és ellátástervezési célokat szolgál. Ezért személyazonosítást lehetővé tevő formában nem szokás megőrizni sokáig. Az Európai Unióban általános megőrzési ideje 10 év, Magyarországon 30 év. Éppen akkor nőtt 30 évre 2015-ben, amikor a korábbi előírás szerinti 15 éves megőrzési idő lejárt és törölni kellett volna adatokat. A hosszú időtartamra kiterjedő egészségügyi élettörténet állami nyilvántartása kényszerintézkedés alapon – súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat.

Az egészségügyi kormányzat miután sem az országos EHR rendszer, sem az egészségügyi kártya projekt nem valósult meg – az orvosok kérésére (és szimpátiájuk megnyerése érdekében) 2011. április 1-jétől megnyitotta a háziorvosok számára az elszámolási adatbázist. Később a kezelőorvosok 2014. január 1-jétől, a gyógyszerészek pedig 2013. április 1-jétől kaptak hozzáférést az adatbázishoz. Az érzéketlen, és megfélemlítő (hatalmaskodó) adatkezelés ellen még 2011-ben indítottam alkotmánybírósági eljárást, IV/02689/2012. számon, amelyet a testület a mai napig sem bírált el.

A napokban közérdekű adatkéréssel fordultam az Országos Egészségpénztárhoz, hogy adjanak felvilágosítást a lekérdezések számának alakulásáról. Köszönöm az OEP Adatvédelmi Főosztályának a szíves segítségét. Az alábbiakban közreadom a kapott adatokat.
* – A 2015. év töredék év, kb. július 20-ig bezárólag.

Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény szerint az adatelérések ellen lehet tiltakozni. Az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Központ weboldalán találhatók azok a nyomtatványok, amelyeket kitöltve és visszaküldve élhet az állampolgár e jogával. A tiltakozások száma a következőképpen alakult:

A háziorvosi elérések száma

ÉvBetegek számaLekérdező háziorvosok számaLekérdezések száma
201148093698
201220762140929265
201335211173958694
201466184250193724
2015*24306195935416

A kezelőorvosi elérések száma

ÉvBetegek számaLekérdező kezelőorvosok számaLekérdezések száma
201445333858363
2015*34501746978

A gyógyszerészi elérések száma

ÉvBetegek számaLekérdező gyógyszerészek számaLekérdezések száma
20131397161428293
20142072044651830
2015*1424531532308

* – A 2015. év töredék év, kb. július 20-ig bezárólag.

Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény szerint az adatelérések ellen lehet tiltakozni. Az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Központ weboldalán találhatók azok a nyomtatványok, amelyeket kitöltve és visszaküldve élhet az állampolgár e jogával. A tiltakozások száma a következőképpen alakult:

A háziorvosi elérés ellen tiltakozók száma

ÉvTiltakozó polgárok száma
20110
201242
201311
20141515
2015*1135

A kezelőorvosi elérés ellen tiltakozók száma

ÉvTiltakozó polgárok száma
20141945
2015*992

A gyógyszerészi elérés ellen tiltakozók száma

ÉvTiltakozó polgárok száma
20134197
20145658
2015*3066

* – A 2015. év töredék év, kb. július 20-ig bezárólag.

Az adatokból látszik, hogy leginkább a háziorvosok használják ki ezt a lehetőséget. A 5-6000 háziorvos (házi gyermekorvos) közül minden második. Vélhetően a felnőtt háziorvosok között sokkal nagyobb arányban. Az adatokat nézve kb. százezer személyről kérdeztek már le adatokat. Átlagosan 20-30 beteg van körzetenként, akikről évente többször is lekérdeznek. A 2600 tiltakozás azt jelenti, hogy negyven beteg közül mindössze egy tiltja meg az adatkezelést.

Ehhez képest elenyésző a kezelőorvosok adatkezelése. A harmincezer orvosból 3-400 élt eddig a lehetőséggel, és ők is csak ritkán. Ugyanez igaz a gyógyszerészekre is: a 6000 gyógyszerészből 6-700 élt eddig a lekérdezés lehetőségével.

A gyógyszerészek egy korlátozottabb adateléréssel rendelkeznek: csak az egyéves gyógyszerlistához férnek hozzá – mégis a lakosság jelentős számban tiltakozik náluk. Átlagosan négy beteg közül egy tiltakozik az adatkezelés ellen. Ebben szerepe lehet annak, hogy a tiltakozást a gyógyszerész köteles átvenni és eljuttatni az Országos Egészségpénztár Területi Hivatalához, míg erre a háziorvos és a kezelőorvos sem kötelezett. Esetükben bonyolultabb a tiltakozás, ha pedig már az adatokat az orvos lekérdezte – a tiltakozás értelmét veszti.

A polgárok a kezelőorvosok adatelérése ellen is jelentős számban tiltakoztak 8000 nem tiltakozó betegre 3000 tiltakozás jutott. Ha 2-300 millió orvos-beteg találkozás van egy évben, akkor csak minden 30 ezredik találkozás során történik adatlekérés. Ugyanakkor átlagosan négy beteg közül egy megtiltja az adatkezelést. A háziorvosok adatelérése ellen, amely arányaiban a legtöbb embert érintette – a legkevesebben tiltakoztak.

A fentiekből az látszik, hogy a kezelőorvosok és a gyógyszerészek egyelőre óvatosan bánnak az új lehetőséggel. Egy kiterjedtebb adatlekérési hullám erőteljes tiltakozási reakciót válthatna ki, amelynek a következményei beláthatatlanok.

A véleményem továbbra is az, hogy harminc éves időtartamra kiterjedő adatmennyiség kényszerintézkedéssel történő összegyűjtése is ellentétes az alapvető emberi jogokkal, ennek ugyancsak kényszer adatkezelés alapon történő megosztása orvosokkal (a betegek kifejezett hozzájárulása nélkül) aránytalanul súlyos beavatkozás a polgárok magánéletébe. Ha az Alkotmánybíróság tovább késlekedik, vagy kedvezőtlen ítéletet hozna, akkor nemzetközi fórumokon fogok fellépni e brutális adatkezelés ellen. A polgárok úgy gyakorolhatják az információs önrendelkezési jogaikat, ha az Ügyfélkapun belépve kinyomtatják maguknak a saját betegéletútjukat és ezt (vagy ennek egy részletét) adják át a kezelőorvosnak. Az elektronikus adatelérést pedig haladéktalanul megtiltják.

Dr. Alexin Zoltán

Szeretnék hozzászólni

Vélemény, hozzászólás?