2015. január 1-től kötelező lesz az elektronikus vény alkalmazása Csehországban. A téma Magyarországon is aktuális, ezért érdemes utánajárni, hogy milyen adatvédelmi környezetet alakítottak ki ebből a célból a közeli államban. (2013. március 25.)
Több orvosi portálon is megjelent a hír: Csehországban kötelező lesz az elektronikus vények alkalmazása (WebOrvos.hu, ESKI). A cseh parlament módosította a gyógyszertörvényt. Elfogadta az 50/2013. számú törvénymódosítást és a 70/2013. számú törvénymódosítást, amelyeket Vaclav Klaus aláírt 2013. március 6-án. A szóban forgó módosítások a gyógyszerekről szóló törvényt változtatták meg. (Zákon č. 378/2007 Sb., o léčivech – A gyógyszerekről szóló 378/2007. számú törvényt).
Érdemes megemlíteni, hogy Csehországban azzal indokolják a kötelező elektronikus felírás bevezetését, hogy ezzel megakadályozzák az orvosi célból rendelt kannabisz (marihuána) termékekkel történő visszaéléseket. Csehország az EU-ban elsőként (az USA egyes államai után) legálisan elérhetővé tenné a kannabiszt fájdalomcsillapításra a súlyos betegek számára. Ez a tény nagyban befolyásolta az adatvédelmi környezet kialakítását.
A cseh országos vényadat nyilvántartó rendszer 2007-ben indult. A cseh gyógyszerészek 2008-2009-ben elkezdték felvinni a náluk beváltott vények adatait, a páciensek hozzájárulása nélkül. Ezt azonban 2009. október 22-én Igor Němec, a cseh adatvédelmi hatóság elnöke jogellenesnek nyilvánította és határozatával megtiltotta a további működtetését, továbbá elrendelte az adatok megsemmisítését is. A magyar adatvédelmi hatóság sosem volt hajlandó konfrontálódni az egészségügyi minisztériummal egy-egy országos, egészségügyi adatbázis ürügyén.
Az esemény nagy visszhangot váltott ki, és külföldre is eljutott a híre. A Csehországról szóló EU összehasonlító adatvédelmi elemzés is foglalkozott vele. Az adatvédelmi hatóság alapvetően az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK adatvédelmi irányelvének 8. cikkére hivatkozott, amikor elrendelte az országos vényadat nyilvántartó rendszer jogsértő működésének beszüntetését és az adatok megsemmisítését. Megjegyezésre érdemes, hogy Csehországban az egészségügyi adatok kezelése a hivatkozott EU irányelv szerint alapvetően a jogos érdek jogalapján (tehát jogorvoslati lehetőségeket lehetővé téve) történik. Törvényi kényszer csak harmadik személy életfontosságú érdekének megóvása érdekében történhet. Magyarországon hasonló adatkezelés jogorvoslati lehetőség nélkül, törvényi kényszerrel valósul meg, amelynek működtetésébe nem szólhat bele az adatvédelmi hatóság.
A cseh országos elektronikus vény rendszert egy törvény hozta létre, és a gyógyszertárak számára kötelező volt a csatlakozás, de az orvosok számára nem. A páciensek pedig önként járulhatnak hozzá, hogy az adataikat bevigyék a rendszerbe (és ott megőrizzék 5 évig). A hozzájárulás nélküli adatbevitel betiltását a gyógyszerészek zokon vették. Számos ellenvetésük volt az adatvédelmi hatóság határozatával szemben, azonban ezek mindegyikét átlátszó üzleti érdekek motiválták. Egy összefoglaló jelent meg erről az adatvédelmi hatóság honlapján. Az adatvédelmi hatóság álláspontja egyértelmű volt – csak elismerten jogos érdekből (vagy valamilyen törvényi kötelezettségeinek eleget tevő) adatkezelést alkalmazhatnak a gyógyszertárak. Ezek közé tartozhat egy saját nyilvántartás a kiadott gyógyszerekről, támogatásokról, ismételhető vényekről, stb. Minden egyéb országos adatkezeléshez beleegyezésre van szükség.
A marihuána legalizálásával kapcsolatos későbbi döntés a és a visszaélések megakadályozásának szempontja motiválta a 2013-as törvénymódosítást. A cseh kábítószer élvezők találékonyak voltak, mert a szokásosan vény nélkül kapható pszeudoefedrin tartalmú gyógyszerekből metamfetamint állítottak elő nagy tömegben. Erről árulkodott a tekintélyes mennyiségű eladott gyógyszer a gyógyszerhatóság szerint. E probléma megoldására ugyanakkor alkalmas módszer lehet a vénykötelezettség bevezetése erre a terméktípusra.
A cseh egészségügyi minisztérium honlapján megtalálhatók a hatályban lévő jogszabályok. A „Legislative / Platné právní předpisy” – menüben. Tavaly, 2012-ben lépett hatályba az Egészségügyi dokumentáció megőrzéséről szóló 98/2012. számú miniszteri rendelet (98/2012 Sb. Vyhláška o zdravotnické dokumentaci). Nos, ebben a rendeletben van szabályozva a dokumentációk megőrzési ideje. Az 5. § szerint: az alapértelmezett megőrzési idő 5 év. A családorvosnál 10 év. (Ez a megőrzési idő Magyarországon 30 év. Túlságosan sok.)