A nagy áruházláncok vásárlói kártyákat bocsátanak ki, és kis kedvezményekért hozzájutnak az emberek személyes bevásárlólistájához. Vajon milyen árat fizet az az állampolgár, aki az állami egészségügyben kezelteti betegségét? (2012. december 3.)
A karácsony közeledtével egyre többen vásárolnak az üzletekben és használják ki a törzsvásárlói kedvezményeiket. Ennek azonban meglehetősen nagy ára van – cserébe az áruházak személyes adatokhoz jutnak. Ezekből következtetni lehet a havi jövedelemre (vagyoni helyzetre), a képzettségre, a család létszámára, vallásra, egészségi állapotra. A bevásárlólisták alapján célzott reklámkampányokat lehet indítani. Valójában néhány tányérért, késkészletért eladjuk magánéletünk egy részét. 2003-ban a frissen megválasztott adatvédelmi biztos is felemelte a szavát a vásárlói kártyák ellen, de csak annyit tehetett, hogy kellő megfontoltságra hívja fel az állampolgárok figyelmét. A törzsvásárlói kártyát természetesen bármikor vissza lehet adni, és a személyes adatok kezelését ilyen módon meg lehet szüntetni.
A magyar társadalombiztosításban is kedvezményeket kapunk ezért célszerű megnézni, hogy milyen árat fizetünk azért, hogy betesszük a lábunkat egy egészségügyi intézménybe. Elárulhatom, hogy iszonyatos árat – az emberi méltóságunkat egyszer és mindenkorra eladjuk, néhány száz vagy ezer forintért. Ezért nagyon komoly megfontolást igényel az, hogy célszerű-e egyáltalán igénybe venni bármilyen kedvezményes ellátást. Megér-e 2-300 Ft-os gyógyszerár-támogatást vagy 3-4000 Ft-os magánorvosi vizitdíjat, 50-150 ezer forintos műtéti számlát az, hogy megőrizhessük maradék méltóságunkat és önrendelkezésünket. Nagyon valószínű, hogy igen, hiszen a társadalombiztosítási rendszerből nem lehet kilépni, az adatkezelést sem lehet megszüntetni – az mindhalálig tart.
Az állami egészségügyi szolgáltatók kényszerintézkedésként 30 évig tárolják minden egyes személyes megjelenés adatait. A magyar társadalombiztosítás központi szerve 15 évig visszamenőlegesen gyűjti össze minden egyes állampolgár teljes egészségügyi élettörténetét. Az államnak azonban ez sem volt elég, 2004 óta már egy másik elkülönített adatbázist is épít, amelyben az adatokat 1998-tól kezdve mindhalálig gyűjtik össze, minden egyes állampolgárról. A Parlament előtt van a T/9065 számú törvényjavaslat, amelyet valószínűleg meg is szavaznak arról, hogy az OTH (Országos Tisztiorvosi Hivatal) ellenőrzés céljából bármely szolgáltató vagy az OEP adatbázisából bármilyen részletes egészségügyi adatállományt lehívhasson TAJ számmal, teljesítményellenőrzés céljából. Az adatokat korlátozás nélkül megőrizheti, továbbíthatja, összekapcsolhatja más adatokkal. Ugyancsak a GYEMSZI korlátlanul lekérhet adatokat bármely szolgáltatótól vagy az OEP-től TAJ számmal és az adatokat korlátozás nélkül összekapcsolhatja, illetve megőrizheti minőségellenőrzés céljából.
Még a Parlament vitázik a törvényjavaslatról, de az EMMI már nyilvánosságra hozta a kormany.hu oldalon a 339/2008. számú Kormányrendelet módosítását amelynek következtében a lombikbébi klinikák ezután TAJ számmal kötelesek jelenteni a kezelt személyek rendkívül bizalmas egészségügyi adatait a GYEMSZI-nek. Érdekes, hogy pont ezek az adatok azok, amelyeket leghamarabb, a törvénymódosítás hatályba lépése utáni másodperctől kezdve meg akarják szerezni.
A politikában komoly vitákat vált ki már a szándék is, hogy az állampolgárokat különböző listákra felvegyék pártszimpátiájuk, vagy vallásuk alapján. Ugyanakkor egészségügyi állapot alapján történő kényszer listázás évek óta jelen van. Az állam nyilvántartást vezet minden HIV fertőzöttről, daganatos betegről, TBC-sről, örökletes betegségben szenvedőről. További listák működnek egyes műtéten átesett személyekről, cukorbetegekről, a szülő nőkről, egyes gyógyszerek fogyasztóiról. A listák létezéséről az érintettek nem is tudnak, jogaikat semmibe veszik.
Az adatok ellenőrizhetetlenül, jogi felelősség nélkül áramlanak ismeretlen számítógépek között. Az adatok elnyomásra és represszióra történő felhasználásra már megjelent az orvoslásban, mindennapos a páciensek megszégyenítése korábbi kezeléseik alapján. Az egészségügyi múlt büntetett előéletként működik: jaj annak, akinek valamilyen korábbi meggondolatlan esete szerepel a számítógépben. Ahogyan az adatok tömege növekszik – az már veszélyezteti a polgárok normális életvitelét, egzisztenciáját, személyes biztonságát. Az orvostársadalom zsarolja, markában tartja a pácienseket.
A legjobb módszer erre az, ha lehetőleg nem veszünk részt ebben az emberi méltóságot semmibe vevő játszadozásban. Ha csak tehetjük keressünk fel magánorvost (akár külföldön), TAJ számunkat véletlenül se adjuk meg. Ne kérjünk támogatást a vényeinkre (jól nézzük meg, hogy ne legyen a vény aljára nyomtatott vonalkód).
Dr. Alexin Zoltán