Több jogszabályváltozás is hatályba lépett az őszi tanévkezdés elején. Kettő ezek közül az iskolai tanulókat érinti, ezekkel kedveskedik az állam az iskolai tanulóknak. A tudományos kutatók május óta címlistákat kérhetnek a NEAK-tól, hogy felvehessék a kapcsolatot betegekkel a kutatásaikhoz. Történt változás a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálatok ügyében is (2024. november 12.)
1. Orvosi igazolások továbbítása az EESZT-ből az eKRÉTA rendszerbe
Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény 2024. szeptember 1-től egy új 27/A. szakasszal bővült ki:
27/A. § (1) Ha betegség vagy annak gyanúja miatt az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához orvosi igazolás szükséges, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szülő (a továbbiakban: szülő) – tizennegyedik életévet betöltött tanuló esetében a tanuló szülője vagy a tanuló – kérésére az igazolás kiállítására köteles orvos az igazolást az EESZT és a (4) bekezdés szerinti üzemeltető útján soron kívül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmény számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus igazolás (a továbbiakban: elektronikus igazolás) a következő adatokat tartalmazza:
a) a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a beteg születési dátumát,
c) az igazolt időszak kezdő és befejező dátumát,
d) a testnevelésórára vonatkozó felmentés időszakát,
e) az elektronikus igazolás kiállításának időpontját,
f) az elektronikus igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató azonosító adatait,
g) az elektronikus igazolást kiállító orvos azonosítóját (pecsétszámát és nevét), kapcsolattartási adatait,
h) az egészségügyi ellátás EESZT-naplósorszámát.
(3) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy az elektronikus igazolást az igazolás kiállítására köteles orvos úgy továbbítsa, hogy a (2) bekezdés c)–h) pontja szerinti adat kizárólag az igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató és a gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény számára váljon megismerhetővé. A gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény biztosítja, hogy a (4) bekezdés szerinti tanulmányi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező gyerek, tanuló, szülő az elektronikus igazolást megismerhesse.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszer üzemeltetője, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti regisztrációs és tanulmányi alaprendszer üzemeltetője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatot a gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény beazonosításának céljából, az elektronikus igazolásnak a köznevelési vagy szakképző intézménybe történő továbbításáig kezeli.
(5) A gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény a (2) bekezdésben foglalt adatokat az adott nevelési év, illetve tanév végéig kezeli.
(6) Az elektronikus igazolást a távolmaradás hiteles igazolásának kell tekinteni.
Az elektronikus orvosi igazolással a következő problémák vannak. Az első, hogy jelen állás szerint nem a szülő/gyerek kérésére, hanem automatikusan (kérés nélkül, sőt tiltakozás ellenére) küldi el az orvos az igazolást. Holott érzékenyebb esetben a szülő is tudná igazolni a hiányzást anélkül, hogy felfedné a gyermek orvosi titkait.
Ténykérdés, hogy orvosi igazolás eddig is volt, és annak az adattartalma is maradt ugyanaz. Ami viszont feltűnő, az az otromba érzéketlenség a magánszféra iránt. Az elektronikus rendszer elfedhette volna a kiállító orvos adatait, és egy kóddal is tudta volna helyettesíteni. Természetesen ennek a megértéséhez kell egy bizonyos iskolázottság. Egy pszichiáter, addiktológus, nőgyógyász igazolása nagyon feltűnő, és egy ilyennek az átadása (beküldése az eKRÉTÁ-ba) megalázó egy tanulónak. A középiskolások önállóan is elmehetnek orvoshoz, azonban nem biztos, hogy ezt a tényt szeretnék megosztani a tanárukkal, sőt esetleg a szüleikkel sem.
2. A NetFit, Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatainak kényszer feltöltése az EESZT-be
Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben módosult az Egészségügyi dokumentáció nyilvántartása az EESZT-n belül című fejezet 2024. január 1-től. A 35/K. § egy új (4) bekezdéssel egészült ki:
(4) A működtető a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti és a 4. § (1) bekezdés e)–g) pontjában és (2) bekezdés f)–o) és q)–zs) pontjában meghatározott célból az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak számára elérhetővé teszi az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásról szóló törvény alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait.
Amikor a tervezet megjelent a Kormany.hu oldalon írtam róla Pedofíliának is nevezhető törvénymódosításra készül a kormány címmel. Az intézkedés annyira alávaló és gyomorforgató, hiszen az adatkezelés céljai között olyan borzasztóan fontos célok jelennek meg, mint a bűnügyi nyomozás, nemzetbiztonsági feladatok, közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési eljárás lefolytatása stb. Milyen ember az, aki ezt kitalálja, hogy egy általános iskolás kis gyereket ilyen kényszerintézkedés alá vonhassanak? Szerintem nem normális.
A célok között szerepel az Eüak. 4. § (1) bekezdés g) pontja is, ami a humán reprodukciós eljárás nyomon követése az eljárás orvosszakmai eredményességének, és ennek alapján a humán reprodukciós eljárások orvosszakmai minőségének értékelése, az értékelés szempontjainak felülvizsgálata és fejlesztése. Magyarul a gyerekeket tenyészállatnak tekinti az állam. Természetesen ez is kényszerintézkedés.
Párhuzamosan módosult az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény, egy új 7/B. §-sal egészült ki.
7/B. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a Magyar Diáksport Szövetség által, a részére az Nkt. 44/B. § (5) bekezdése alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait a tanulók célzott egészségfejlesztése, a fiatalkori egészségügyi állapot és a későbbi betegségek közötti kapcsolatok elemzése, az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatások igénybevételének optimalizálása, továbbá a betegségek minél korábban történő felismerésének céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője részére – az adatok Nkt. szerinti rendelkezésére állását követő 30 napon belül – TAJ számhoz rendelt módon átadja. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv – kizárólag az adatátadás céljából és idejére – a tanuló mérési azonosítóját és TAJ számát egymásnak megfelelteti, majd az átadását követően az adatokat haladéktalanul törli a nyilvántartásából.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény már tavaly szeptembertől változott, a 44/B. § egy új (5) bekezdéssel bővült ki:
(5) A (2) bekezdés a) és h) pontja szerinti, az előző tanévben rögzített adatok közül törvényben meghatározott adatokat a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából a hivatal részére átadja, minden év október 31-éig.
Mivel azonban a fentebbi jogszabályok csak 2024. januártól élesedtek, ezért a végrehajtás erre a tanévre maradt. A feltöltött adatokat az EESZT 30 évig őrzi meg, ami egyértelműen embertelen. Jelen állás szerint a Digitális Önrendelkezésben nem is tudják a polgárok megakadályozni az elérését – csak kizárólag a Teljes tiltás beállításával (talán).
3. A mindenkire kiterjedő kötelező foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat megszűnése
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 49. §-a 2024. szeptember 1-jétől az alábbiak szerint módosult. Az a mondat, amely szerint: A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. – megváltozott. Egy új bekezdés került a helyére.
49. § (1a) Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Ez azt jelenti hogy majd jogszabály határozza meg, hogy kiknek lesz szükséges a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni. A Belügyminisztérium némileg megkésve, de létrehozta a szükséges rendeletet a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 44/2024. (IX. 26.) BM rendeletet, amely hatályba is lépett 2024. szeptember 28-án. 2024. szeptember végén minden minisztérium létrehozta a megfelelő rendeletet, amelynek a tartalma lényegében azonos a BM rendelettel. Olvasásra ajánlom a tárgyban benyújtott alkotmánybírósági indítványomat, amelyben majdnem ugyanezt kértem, de az indítványomat Alkotmánybíróság elutasította.
4. Tudományos kutatók kérhetnek betegekről címlistákat kutatásaikhoz
Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény egy új 21/A. szakasszal bővült ki 2024. május 17-étől.
21/A. § (1) Az Eütv. 157. §-a szerinti emberen végzett orvostudományi kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében a kutatási engedély jogosultja, a kutatási engedélyben megjelölt kutatási terv keretei között – a kutatási cél és rendelkezésre bocsátandó egészségügyi adatok körének megjelölésével – kérheti az egészségbiztosítási szervet, hogy az általa megjelölt szempontok szerinti érintettek személyazonosító adatait az érintett háziorvosának adja át. A háziorvos az érintett személyek kutatásba történő bevonása érdekében megkeresi az érintettet annak érdekében, hogy az járuljon hozzá a személyazonosító és elérhetőségi adatainak a kutatási engedély jogosultja részére történő átadásához.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti adatok leválogatásáért fizetendő díjnak a megtérítését kérheti a kutatási engedély jogosultjától.
A fenti módosítás elvileg kedvező, mert megteremti annak a lehetőségét, hogy a kutatók kérni tudjanak hozzájárulást a betegektől, hogy önként részt vegyenek egy kutatásban. Ami ebben sajnálatos, az az, hogy a jog egyelőre nem mondja meg, hogy ezt kell-e használni, ezért nem is fogják. Személyes adatok feldolgozásakor az adatok elrablása (a kifosztás) sokkal egyszerűbb.
Dr. Alexin Zoltán