Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény szerint, amennyiben az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az érintett nem önként jelenik meg orvosi vizsgálatra (2024. július 26.).
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 12. §-a így szól:
(1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
(3) Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha kötelező orvosi vizsgálaton veszünk részt. Melyek ezek a kötelező orvosi vizsgálatok egyáltalán? A kötelező orvosi vizsgálatok felsorolása e törvény 13. §-ában található:
13. §
Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,
a) ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve a 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,
b) ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
c) heveny mérgezés esetén,
d) ha valószínűsíthető, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
f) ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
g) ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
A fenti szövegben emlegetett 2. számú melléklet alább olvasható.
2. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
1. Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró).
2. Szűrővizsgálatok – beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is – a foglalkozással összefüggő megbetegedések felderítésére.
3. A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok.
4. A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.
5. A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.
6. Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.
Kérdések és válaszok
1. Kötelező (a 2. számú mellékletben felsorolt) orvosi vizsgálatok alkalmával van-e joga az orvosnak a beteg tudta nélkül utánanéznie az érintett beteg korábbi betegségeinek különböző adatbázisokban?
Nincs. A GDPR szerint ehhez szükség van megfelelő jogalapra (a magyar jog szerint pedig az adatkezelést törvénynek kell elrendelnie, vagy szükséges a beteg írásbeli hozzájárulása).
2. Az orvosok tudnak-e a fentiekről?
Nem, egyáltalán nem tudnak. Nem is nagyon szokták érteni. A jog sem tesz semmilyen különbséget a kétféle hozzáférés között. A problémát a szőnyeg alá seprik, mint minden adatvédelmi ügyet.
3. Milyen adatbázisokhoz férhet hozzá a kötelező orvosi vizsgálatok alkalmával az orvos?
Első sorban a saját maga által használt informatikai rendszerhez, amelyben a korábbi megjelenések adatai találhatók. Háziorvos esetén a háziorvosi programhoz, feljegyzésekhez hosszú időre visszamenőleges hozzáférése van a korábbi adatokhoz, leletekhez. Minden olyan adathoz, amelyet máskor, más célból a beteg neki átadott. Egy rendelőintézetben, kórházban dolgozó orvos hozzáfér az adott egészségügyi intézményben (az adott városban) végzett összes vizsgálat adataihoz, ideértve a pszichiátriai, addiktológiai, genetikai, urológiai, nőgyógyászati adatokat, a nemi betegségek adatait stb. Az orvos ezek kívül hozzáfér a társadalombiztosítás (NEAK) által nyújtott egészségügyi ellátások adataihoz a https://ugyfelkapu.neak.gov.hu/oepu oldalról, valamint hozzáfér az EESZT-ben (https://eeszt.gov.hu) tárolt adatokhoz is.
4. Érzékel-e bármilyen különbséget az orvos amikor hozzáfér ezekhez az adatokhoz?
Nem. Az informatikai rendszer nem tudja megkülönböztetni azt a két esetet, amikor a beteg önként jelenik meg gyógykezelés céljából, illetve azt, amikor kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt. Ez durván jogellenes.
5. Van-e lehetőség az önrendelkezésre a kötelező orvosi vizsgálatok esetén?
Igen. Ahogyan az önkéntes gyógykezelések alkalmával is van, ugyanúgy a betegek élhetnek a jogaikkal ilyen esetben is. Az orvos kizárólag sürgős szükség esetén törheti fel a korlátozást. A sürgős szükség körébe tartozó eseteket az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet sorolja fel. A NEAK esetén az informatikai rendszer nem ad lehetőséget a korlátozás feltörésére.
6. Mi legyen a legelső lépés az önrendelkezés visszaszerzéséhez?
A NEAK (társadalombiztosítás által fizetett) egészségügyi adatainkról az Ügyfélkapun keresztül rendelkezhetünk: engedélyezzük az elérést vagy sem. Külön-külön beállíthatjuk a háziorvos, a kezelőorvos és a gyógyszerész elérésének engedélyezését a Betegéletút funkcióban. Csak az engedélyezés/tiltás állítható be. Az adatok körét nem lehet szabályozni. Vagy minden adat látható vagy egyik sem. Mivel a NEAK adatok az EESZT-ben ugyancsak megtalálhatók, ezért erre az elérésre nincs szükség, ezért a javaslatom az, hogy ezt mindenki tiltsa le. Ezen az oldalon a 4. és az 5. videó erről szól.
7. Mit tegyek az EESZT ügyében?
Semmiképpen se használja az alapbeállítást. Legalább az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapotot állítsa be, és mérlegelje, hogy mely adatok elérését tiltja le. Ha kevés adat van feltöltve, akkor a Teljes tiltás is szóba jöhet. Sajnos az Összetett rendelkezéssel szabályozott állapot nagyon bonyolult, ez leginkább szakembereknek való. Erről vannak tájékoztató videóim.
8. A gyerekek adatainak védelméről ki gondoskodik?
A szülő. Neki kell ezt a felelősséget vállalnia. A Kormányablakban (anyakönyvi kivonat szükséges) nyitható a gyerekünk számára Ügyfélkapu. Ennek a segítségével a NEAK felől az orvosok hozzáférését le lehet tiltani, az EESZT hozzáférést pedig lehet korlátozni. Alapvetően az a javaslatom, hogy amilyen korlátozást a szülő saját magának is beállított, ugyanazt állítsa be a gyerekeinek is.
9. Mi a helyzet a rendelőintézeti és kórházi informatikai rendszerekkel?
Az egészségügyi intézmények rendelkeznek adatvédelmi tisztviselővel. Tőle kell kérni a személyes egészségügyi adatok hozzáférhetőségének korlátozását. Ha esetleg nem hajlandó, vagy nem tud mit tenni, akkor az Adatvédelmi hatósághoz lehet fordulni. Az alapbeállítás általában az, hogy bármely orvos, bármilyen adathoz hozzáfér. Azonban a beteg ezt a lehetőséget korlátozhatja, akár egyetlen orvosra.
10. Amennyiben a későbbi következményekről nem tudva elmondott egy egészségügyi információt a kötelező vizsgálatot végző orvosnak, mit tud tenni?
Az alkalmassági vizsgálatok esetében van másodfokú szakértői bizottság, amely megváltoztathatja a korábbi alkalmassági véleményt. Mindenesetre gondoskodni kell arról, hogy a másodfokú bizottság a NEAK és az EESZT-n keresztül ne érhesse el ezt az információt. Ha a szóban forgó adatot a háziorvosának mondta el, akkor lehet másik orvost választani. Ezt úgy kell megtenni, hogy az új orvos ne ismerhesse meg a korábbi ellátási adatait. Erre van mód, mert az új háziorvos csak a beteg írásos hozzájárulásával kaphatja meg a korábbi háziorvostól az egészségügyi adatokat. (Nem kell a hozzájárulást megadni.)
Dr. Alexin Zoltán