Az Alapvető Jogok Biztosa 2023. május 2-án kelt Jelentésében kimondta, hogy a foglalkozás-egészségügyi beutalón nem szerepelhet a TAJ azonosító. A miniszterre hagyta, hogy gondoskodjon az 1998-as rendelet megváltoztatásáról. Az első lehetőség erre 2023 őszén kínálkozott. A nyári szünet után jelent meg a kormány.hu oldalon a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó fegyveres biztonsági őrök egészségügyi alkalmasságáról szóló rendelet tervezete (2024. február 6.)
A rendszerváltás után az MDF-kormány egyik intézkedése volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megalapítása 1991. végén. A cél akkor az volt, hogy egy önálló és önfenntartó szervezet irányítsa az állami egészségügyi ellátást. Sajnos az derült ki, hogy az új szervezet nem tud önellátó lenni. Évek hosszú során át volt veszteséges (ma is az). Az alacsonyan tartott bérekből nem folyik be elég járulék ahhoz, hogy a rendszer fenntartsa magát. Ezért komoly politikai manőverezés indult el a szolgáltatások szűkítése irányába. A természetbeni ellátásoknál (műtét, járóbeteg ellátás, háziorvos) nem lehetett pénzt elvonni, ezért a gyógyszerek ártámogatását csökkentették, mert azzal lehetett szinte észrevétlenül sakkozgatni, hogy hány %-ot fizet a társadalombiztosítás és hányat a beteg. A polgárok számára sem annyira feltűnő. A szolgáltatás csökkentésben egyik ötlet volt a korábbi üzemorvosi ellátás privatizálása 1995-ben (a háziorvosi rendszerrel együtt). Azonban az üzemorvosok működési költségét ráterhelték a vállalkozásokra. Az új foglalkozás-egészségügyi rendszer 1995-ben alakult ki a Horn-kormány idején.
Kezdetben a foglalkozás-egészségügy nem volt nagy üzlet, mert csak az A (nehéz fizikai munka erős környezeti terheléssel) és a B (egyéb veszélyes környezetben végzett munka) kategóriába tartozó munkavállalók esetében volt kötelező, a többieknek nem. Ebben volt egy társadalmi egyetértés (talán), hiszen volt INDOKA a kényszer orvosi vizsgálatnak. Azután hirtelen felvirágzott foglalkozás-egészségügyi üzletág, amikor minden munkavállaló (továbbá szakközépiskolai tanuló, egyetemi hallgató) számára kötelező tették ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését. Egy évvel korábban történt meg, 2005-ben a Bőr- és Nemibeteg-gondozó hálózat beszántása, ami azt jelentette, hogy a továbbiakban ezek az intézmények is jelentették személyes adatként a nemi betegségeket az OEP-nek (első Gyurcsány-kormány). Életemben először 2006-ban kellett munkaköri alkalmassági vizsgálatra mennem, amit erősen sérelmeztem. Pár évvel később, 2009-ben tettem egy kísérletet az Alkotmánybíróságnál is, de az indítványomat a 3201/2013. (X. 31.) AB határozatban elutasították.
A munkaköri foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos jogi előírások a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben találhatók. Ez a rendelet 1998. óta tartalmazta azt, hogy a beutalón fel kell tüntetni a TAJ-t. Nyilván nem azért került rá a TAJ, hogy huszonhat év elteltével majd az EESZT-be történő adatküldéshez és lekérdezéshez rendelkezésre álljon. Az 1995-ös privatizáció miatt a TAJ feltüntetése már akkor törvényellenes volt, hiszen már hatályban volt a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény. Viszont azt is látni kell, hogy az OEP felé történő elektronikus adatküldés csak 1998. január 1-től indult el, a foglalkozás-egészségügyi orvosokat pedig nem kötelezték semmilyen adatküldésre, ezért tényleges sérelem a munkavállalókat így nem érte.
Amikor Dr. Kásler Ferenc miniszter egy rendeletmódosítással kötelezővé tette a foglalkozás-egészségügyi orvosok számára is a jelentést az EESZT-be, ismét az Alkotmánybírósághoz fordultam, ezt ismét elutasították a 3096/2021. (III. 12.) AB végzéssel. Amikor megkaptam a végzést, elküldtem az egész anyagot az Alapvető Jogok Biztosának. Hivatkoztam arra, hogy Magyarországon 4,5 millió munkavállaló van és az ő jogaikról van szó, velük szórakoznak. Két év múlva kaptam meg a biztos úr Jelentését, amelyben nekem adott igazat. Teljesen váratlanul ért az eredmény. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleménye is egyezett az enyémmel, ezért a minisztérium ellenében a biztos úr is mellém állt, és felkérte a belügyminisztert, hogy módosítsa az inkriminált 33/1998. törvényellenes tartalmú rendeletet. Ez még 2023 májusában történt.
A Belügyminisztérium 2023. augusztus 31-én társadalmi véleményezésre bocsátotta a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrök alkalmassági vizsgálatáról szóló BM rendelet tervezetét a kormany.hu oldalon. Meglepetéssel vettem észre, hogy a tervezetben az szerepel, hogy a beutalón legyen rajta a TAJ azonosító (9. § (3) bekezdés b) pontjában. Ezért írtam egy levelet, amelyhez csatoltam a Jelentést, valamint javasoltam, hogy a rendelet ne írja elő a TAJ kötelező feltüntetését a beutalón.
Ezt követően a gépezet megakadt, néhány hét elteltével bejelentették, hogy meg fog szűnni a kötelező foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálat, és visszatérnek a kockázat alapú megközelítéshez. Csak a kockázatos munkakörben dolgozóknál marad kötelező. Valójában az alkotmányos probléma abban rejlik, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen nem férhet hozzá az EESZT tartalmához, hiszen az Eüak. 12. § ezt írja:
12. §
(1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
A (2) bekezdés miatt, mivel az alkalmassági vizsgálaton nem önként vesz részt a munkavállaló, ezért az orvos csak akkor kérhetne le adatot az EESZT-ből, ha ezt egy törvény kötelezően elrendelné. (Ha lenne ilyen, azonnal megtámadnám az Alkotmánybíróságon.) Törvényszerűen, az egész kóceráj bedőlt.
Nem régen vettem észre, hogy megjelent a szóban forgó BM rendelet, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrök alkalmasságvizsgálatáról szóló 52/2023. (XII. 12.) BM rendelet, amelynek a 9. §-a már nem tartalmazza azt, hogy a beutalón legyen rajta a TAJ. Ez kicsiny reménysugárt nyújt azoknak, akik még reménykednek, hogy talán lehet korrigálni az indulatból hozott jogszabályokat, némi segítséggel. Az viszont igaz, hogy a vizsgálat során már meg kell adja a TAJ azonosítóját (15. § (3) bekezdés) a pszichológiai állapotának vizsgálatához, de ez csak a fegyveres őrökre vonatkozik.
Dr. Alexin Zoltán