Megalakulása óta aggodalommal figyelem, hogy az állami kényszerintézkedéssel létrehozott egészségügyi adatbázishoz az állam ugyan kinek enged, és milyen hozzáférést. Az ugyancsak kényszerintézkedés alapon működő időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok a munkavállalók teljes körét érintik, azonban az alkalmasságról döntő orvos megfelelő információkkal történő ellátása nincs megoldva. Ezért is gondolhattak az orvosok arra, hogy ha már a vizsgálat maga is egy kényszerintézkedés, akkor az EESZT-ben tárolt összes adathoz is joguk van hozzájutni, még akkor is ha az a Digitális Önrendelkezés korlátozása alá esik (2023. április 15.).
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok az EESZT indulásakor eleve nem voltak csatlakoztatott adatkezelők, lévén ez a terület nem államilag finanszírozott, az alkalmassági vizsgálatok költségeit a vállalatok, intézmények fizetik a dolgozóik után, illetve bizonyos körben pl. járművezetői engedélyek, vadászfegyver tartási engedélyek esetén maguk az érintett állampolgárok, azaz magánszolgáltatók. Önként, saját elhatározásukból azonban csatlakozhattak volna, ugyanakkor a törvény nem tette lehetővé, hogy munkaköri alkalmasság megállapítása céljából az adatokat felhasználják. A hozzáférésüket az is korlátozta, hogy az alapbeállítás sem tette lehetővé a pszichiátriai, addiktológiai adatok elérését csak szakorvosok számára, már pedig a foglalkozás-egészségügyi orvosok között nagyon kevés pszichiáter szakorvos van, azaz emiatt sem érhetik el az adatokat.
A magánszolgáltatók megregulázása érdekében született meg Dr. Kásler Miklós miniszter 23/2019. (X. 15.) számú rendelete, amely mintegy tizenötezer magánszolgáltató, köztük a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók kötelező csatlakozását rendelte el. Ugyanez a rendelet meghatározta azt is, hogy 2020. június 1-től kell ezeknek a szolgáltatóknak jelenteni az EESZT-be. Az Alkotmánybírósághoz indítványt nyújtottam be IV/1082/2020. számon ellene 2020. június 20-án. Az Alkotmánybíróság elég furcsa indokkal utasította el: a törvény a hatályba lépés után 180 nap határidőt ad az új jogszabály elleni indítvány benyújtására, azonban a 2019 október 20-án hatályba lépett rendelet csak június 1-től tette kötelezővé a jelentést, tehát ha sérelem érte a polgárt, akkor az csak 2020. június 1. után érhette, de ekkorra már elmúlt a 180 napos határidő. Erre hivatkozva ügyesen elhárították, hogy foglalkozni kelljen az indítványommal. Az elutasítás 2021. február 23-án történt. Később benyújtottam az Alapvető Jogok Biztosához egy kérelmet, hogy a 4,4 millió munkavállaló jogainak védelme érdekében forduljon ő az Alkotmánybírósághoz. Az indítványom azóta az asztalfiókjában fekszik, érintetlenül. Semmit sem tett eddig.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok számára az EESZT-ben tárolt adatok felhasználását az alkalmasság megállapítása céljából az EMMI már 2020-ban tervezte lehetővé tenni. Ez olyan módon történt volna meg, hogy az EESZT felhasználásának céljait (korábban alapvetően ez csak a gyógykezelés volt) az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény jelentősen kibővítette volna, mintegy harminc új célból engedte volna az államnak az adatok felhasználását. Akkoriban erről a tervről semmilyen társadalmi egyeztetés nem volt, csak a NAIH weboldalán publikált
NAIH/2020/3290-2. számú jogszabály véleményezésből derült ki. A hatóság egyértelműen ellenezte a parttalan és ellenőrizhetetlen hozzáférés megadását.
A tervről azonban az EMMI nem mondott le, és egy évvel később (akkor már NAIH véleményének kikérése nélkül)
2021. június 29-étől tette lehetővé, hogy már nem csak gyógykezelés, hanem mintegy harminc új cél érdekében lehessen az adatokat hasznosítani (jórészt az érintettek tudta és beleegyezése nélkül, a DÖR semmibe vételével). A hozzáférés megadása sokkal inkább az állami hozzáférés akadálytalanná tételéről szólt, a foglalkozás-egészségügy véletlen haszonélvezője lett a törvénymódosításnak. Ettől kezdve a foglalkozás-egészségügyi orvosok elérhették az EESZT tartalmát, és mivel erről a polgárok nem tudtak, így nem is korlátozták a hozzáférést az adataikhoz (vagy eleve nem is akarták korlátozni). Egyetlen probléma maradt, a DÖR, amely alapbeállítás szerint is kizárta a foglalkozás-egészségügyi orvosokat a pszichiátriai és addiktológiai ellátások adataiból. Egyes esetekben ez valóban fontos lehet egy alkalmasság megállapításakor. Ezért várható volt hogy előbb-utóbb a DÖR feltörésére is törekednek majd. Ezért is döntöttem úgy, hogy az első adandó alkalommal fellépek ez ellen. Emberi jogilag elfogadhatatlannak tartom, hogy egy születéstől-mindhalálig tartó kényszerintézkedés adatai felett az érintett nem rendelkezik, sőt kénytelen eltűrni, hogy felhasználják az adatokat ellene.
Amikor értesültem arról, hogy egy foglalkozás-egészségügyi oldalon a DÖR feltörésére biztató írás jelent meg, akkor az EESZT Help desken keresztül közérdekű bejelentést tettem 2023. március 4-én, és kértem, hogy lépjenek fel a jogellenes adatkezelésre felbujtó oldal ellen. A múlt héten 2023. április 12-én kaptam meg a Belügyminisztérium Egészségügyi államtitkárság válaszát,
amely megtekinthető vagy letölthető erről az oldalról. A válasz lényege, hogy igazat adtak nekem: általában egy foglalkozás-egészségügyi orvos nem törheti fel a DÖR-t (közvetlen életveszély kivételével).
Az Országgyűlés azonban kapott egy Belügyminisztériumtól egy módosítási indítványt, amely a lőfegyver viseléssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálat esetén lehetővé tenné a DÖR feltörését. Itt egyébként a pszichiátriai alkalmasság vizsgálatát jogszabály írja elő, azonban a feltörés után sok más szenzitív adat is elérhetővé válik – ami jelentősen sértheti a jelentkező alapvető jogait.
Dr. Alexin Zoltán