A kormányülésen még nem tárgyalt, társadalmi egyeztetésre nem bocsátott nagyrészt titokban tartott egészségügyi reform része az EESZT adatainak további fosztogatása, és a betegek önrendelkezésének korlátozása. (2022. október 17. frissítés november 21.)
Az új kormány az egészségügyi rendszer összeomlását a betegek jogainak megnyirbálásával, hatósági intézkedésekkel kívánja orvosolni. Ezért is igyekszik titokban tartani a legújabb egészségügyi reform fontosabb intézkedéseinek tervezetét. A tervezett adatvédelmi kényszerintézkedésekről semmit nem lehet tudni, csak annyit, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megkapta véleményezésre a tervezetet és a visszaküldött véleményét nyilvánosságra hozta október elején. Ebből tudhatjuk meg, hogy a tervek szerint az EESZT-ben tárolt szenzitív személyes adatok megőrzésének idejét a halál utáni öt évről tíz évre felemelnék, annak érdekében, hogy tudományos kutatásra lehessen a személyes adatokat tovább felhasználni.
A jogszabály tervezetek előzetes társadalmi vitáját több jogszabály és nemzetközi egyezmény is előírja. A magyar jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. §-a huszonkét éve tartalmazza ezt a kötelezettséget. A véleményezés lefolytatásának részletes szabályait egy másik törvény: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmazza. A társadalmi véleményezés eleinte a Kormány weboldalán történt. Itt publikálták a tervezeteket és várták a hozzá visszaérkező észrevételeket. Később sor került az érintett szervezetek, egyetemek véleményének a kikérésére is. A jogszabályok társadalmi véleményezésének lehetősége 2019. január 31-gyel megszűnt. Azóta lényegében semmilyen tervezetet nem hoztak nyilvánosságra, a NAIH figyelemfelhívó leveleit rendre nem vették figyelembe. Mondjuk korábban sem nagyon vették figyelembe a beérkezett véleményeket, de legalább a látszata a társadalmi vitának megvolt, és a képviselők figyelték a a tervezet médiavisszhangját, így lehetett közvetve, hatást gyakorolni a jogalkotásra.
Megszokhattuk már, hogy az állam a betegek adatait értékesíthető vagyonnak tekinti és csak legyint a betegek információs önrendelkezési jogaira. Az orvostudományi kutatás ma kiáltó ellentétben áll a nemzetközi etikai és adatvédelmi normákkal. A kedvezményezett orvosok gyakorlatilag magánvagyonnak tekintik az adatokat és azt csinálnak velük, amit csak akarnak. Ha akarják, akkor pénzért eladják. Ez egy hihetetlenül megalázó, körmönfontan aljas dolog. A módosítás a már eddig is végtelenül kiszolgáltatott betegek jogait még a haláluk után is tovább tapossa. Emlékeztetek arra, hogy az EESZT születéstől a halálig őrzi meg az adatokat kényszerintézkedésként. A betegek lényegében meztelenül állnak a különböző hivatalok előtt, akik az adatokhoz hozzáférhetnek. Mondanom sem kell, hogy a naplófájl megkerülésével, nehogy az érintett erről tudomást szerezhessen. Az, hogy a betegeknek van joga a hozzáféréseket korlátozni – csak egy látszat, egy kirakat, a hátsó udvarban az állam korlátlanul fosztogatja az adatokat.
A NAIH rövid véleménye rendkívüli érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot: az áll benne, hogy a halottak adatait nem védi a GDPR ezért a Belügyminisztérium olyan jogszabályt alkothat, amilyet csak akar. Ez egy elképesztően kegyeletsértő hozzáállás, az elhunytak emlékének meggyalázása. Amint valaki eltávoztak a földi létből (ami egyébként is teljes kiszolgáltatottságban telt) a következő másodpercben már haramiák vetik rá magukat a hátrahagyott javaikra, széttapossák a magánszférájuk utolsó maradékát. A mai egészségügy egy koncentrációs tábor, az EESZT működését csak az ÁVH-hoz tudom hasonlítani. Egy elnyomó, zsaroló, megfélemlítő titkosszolgálat, ami semmibe veszi az élők jogait, a halottak emlékét sem tiszteli, még a halál után is megtapossa az emléküket.
Éppen a NAIH javaslatára került be az Infotv.-be a 25. §, amelyben arról van szó, hogy az érintettek meghatalmazhatnak egy személyt, aki a haláluk után a nevükben (Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?) rendelkezhet a személyes adataikról. A törvény azonban erre csak öt évig biztosít lehetőséget, elfelejtve, hogy az egészségügyben ennél jóval tovább őriznek meg személyes adatokat, és öt év elmúltával is lenne szükség arra, hogy a meghatalmazott személy eljárjon. Az EESZT módosítása nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy ha valaki jelölt is ki valakit, öt év elteltével a legbizalmasabb személyes adatai is szabad prédává válnak. A módosítás utólag változtatná meg, visszaható módon a megőrzési időt, ugyanis az EESZT 2017. novemberében indult el, és pont most jár le az ötéves megőrzési idő, azok számára, akik 2017 végén hunytak el. A játékszabályok visszaható módosítása szöges ellentétben áll a jogállami elvárásokkal, de ez cseppet sem zavarja a kormányt. Magyarország sosem volt tekintettel ilyen apróságokra. Az EESZT működtetője semmit sem kockáztat, mert kizárólag a sértettek perelhetnének sérelemdíjért, vagy nyújthatnának be alkotmányjogi panaszt.
Frissítés 2022. november 21.
Az EESZT-ről szóló törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény úgy rendelkezett, hogy az EESZT-ben tárolt adatokat a halál után 5 év elteltével törölni kell. Mivel az EESZT 2017. november 1-jén indult el, ezért 2022. november 2-án törölni kellett volna azok adatait, akik 2017. november 1-jén elhunytak. Nagy kapkodás kezdődött, mert egyetlen bitet sem akartak elveszíteni.
2022. október 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a veszélyhelyzeti Kormányrendelet: egyes egészségügyi ellátásokhoz való hatékonyabb hozzáférést elősegítő veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 417/2022. (X. 27.) Kormányrendelet. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletben is módosíthat törvényeket, most is ez történt, de ez csak ideiglenes megoldás lehet, mert a veszélyhelyzet elmúltával ezek a Kormányrendeletek a hatályukat vesztik. Az október 28-án (hét végén) megjelent rendelet szinte azonnal 2022. november 1-jén hatályba is lépett. Ezt követően indult el a módosítás törvénybe foglalása. Nem az egészségügyi reformtörvénybe került bele, hanem egy külön törvénymódosítást hoztak létre, sürgősen.
Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló T/1847 törvénymódosító javaslatba került bele. Hogy az EESZT megőrzési időnek mi köze van ehhez, azt nem tudni. A módosítás a veszélyhelyzeti Kormányrendeletnél is sokkal súlyosabb szankciókkal sújtja a polgárokat, mert nem csak az EESZT adatmegőrzési idejét emelte fel a halál után 10 évre, hanem a NEAK adatmegőrzési idejét is – csak azért, hogy a két idő azonos legyen. Nyilván 5 év múlva, majd megint az utolsó napon módosítják a megőrzési időt. A NEAK a Kúrián pert veszített az adatmegőrzési idő visszamenőleges alkalmazása miatt, ezért most eleve beleírták a törvényjavaslatba, hogy azt visszamenőlegesen kell alkalmazni, a már meglévő adatokra is. Ennyit a magyar jogállamról.
Dr. Alexin Zoltán