Tavasszal több elkeserítő kényszerintézkedés történt a beteg emberek fokozott állami megfigyelésére. Két beadványom már megérkezett az Alkotmánybírósághoz. Mindkettő egy-egy olyan rendelet ellen született, amely iskolapéldája annak az erőszakos, elnyomó rezsimnek, amely az egészségügyben megfigyelhető (2020. november 15.)
Az elmúlt év végén módosította az Országgyűlés az egészségügyi adatvédelemről szóló törvényt olyan módon, hogy a NEAK és a kórházak, klinikák kötelesek visszamenőlegesen is adatokat feltölteni az EESZT-be 2012. november 1-jétől kezdődően. Ennek következtében már minden magyar állampolgárról nyolc évre visszamenőlegesen lennének kereshető adatok a rendszerben. A NEAK a vényeket és az eseménynaplót töltené fel, a kórházak pedig a náluk található orvosi dokumentumokat. Természetesen az adatfeltöltés jogorvoslat nélküli kényszerintézkedés alapján történne, zéró önrendelkezés mellett. A mai állapot szerint rólam még nem töltöttek fel semmit – ezért ezt a rendelkezést egyelőre még nem volt lehetőségem megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
Tavasszal a rendkívüli jogrendben az EMMI és a BM is korlátlan lehetőséget kapott az EESZT-ben tárolt adatok elérésére. Azóta sem tudjuk, hogy ezt a Kormányrendeletben adott felhatalmazást mire használták, és milyen adatok kerültek az EMMI birtokába. A tavaszi első hullámban a kórházigazgatóknak rövid idő alatt kellett jelentős számú ágyat felszabadítani. Szél Bernadett országgyűlési képviselő közérdekű adatkérése, és az index.hu-n megjelent újságcikk nyomán kaphatott képet a lakosság arról, hogy milyen mértékű volt az ágyfelszabadítás. A levélből azonban más is kiderült, az, hogy az EMMI folyamatosan hozzáfér és figyeli az EESZT-ben megjelenő adatokat. Az EMMI levelének másolata megtekinthető itt.
Mivel az adatok nem voltak száz százalékban teljesek, a miniszter a következő kormányülésen előhozakodott egy Kormányrendelet tervezettel, amely szerint az EESZT továbbítsa az összes fekvőbeteg ellátási adatot a NEAK-hoz, amely összeveti a kórházak teljesítményjelentéseivel, és ha a kórház elszámolt volna egy olyan ellátást, amelyről nem jelentett az EESZT-nek, akkor azt egyszerűen nem fizeti ki a társadalombiztosítás. Ez át is ment egy-két nap alatt és már ki is jött a 154/2020. (IV. 27.) számú Kormányrendelet. A probléma ezzel az, hogy szándéka szerint nem csak a rendkívüli jogrend alatt érvényes, hanem folyamatosan. A betegek jogai itt sem érdekelték a jogalkotót, aki nem határozta meg az adatok nyilvántartási idejét és ezzel egy örökös, sírig tartó nyilvántartást hozott létre, amely a betegek magánellátásait is tartalmazza. Ez egyértelműen elfogadhatatlan. Mint ahogyan az is, hogy az Eüak.-ban rögzített törvényes célokat (az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, az érintett egészségi állapotának nyomon követése) ad hoc újabbakkal bővítették ki. Az adatküldés ellen semmilyen jogorvoslat, vagy tiltakozási lehetőség nem lehetséges. Az IV/0866/2020. számú Alkotmánybírósági indítvány elolvasható itt. Lázhatóan az EESZT adatait az állam bármikor a polgárok ellen fordíthatja, kénye kedve szerint szankciókat vezethet be az adatokra alapozva. Gyakorlatilag elérkeztünk egy mindent megfigyelő rendőrállamhoz.
A magánellátások adatainak életfogytig tartó módon történő kényszerű begyűjtése ugyancsak vérlázító. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat esetében, amely szintén egy társadalombiztosításon kívüli ellátás, a dolgozók még a távolmaradásukkal sem védekezhetnek, mert ha nem vetik alá magukat az orvosi vizsgálatnak, akkor nem dolgozhatnak. A foglalkozás-egészségügyi beutalón pedig rajta van a TAJ azonosító, amely lehetővé teszi a dolgozók adatainak feltöltését és összekapcsolását az összes más egészségügyi adatukkal. A magánellátó intézmények adatküldése az Országgyűlés jóváhagyása nélkül, a 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendeletben jelent meg. A polgárok jogait semmibe vevő, egészségügyi fékezhetetlen rendőrállam ellen benyújtott IV/1082/2020. számú indítványom megtekinthető itt. A személyazonosítók használatáról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a TAJ azonosítót a társadalombiztosításon és a családtámogatásokon kívüli esetekben megszerezzék és felhasználják.
A fentiekből látható, az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete nyomán nem hogy jobb, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a polgárok. Ma már semmilyen adatukkal nem rendelkeznek, az állam a magánszférájuk utolsó négyzetmillméterét is kíméletlenül széttapossa. Senkinek sem tanácsolom, hogy ebben betegként részt vegyen.
Dr. Alexin Zoltán