Az elektronikus vényekről szóló rendelet 2017. október 31-én jelent meg, és már november 1-től alkalmazni is kell. A több lehetséges forgatókönyvből a legbrutálisabb valósult meg, ha az adatvédelmi szempontokat vesszük figyelembe. Az EU szabályozással azonban már nem mertek szembeszállni (2017. november 4.)
Az állam évek óta gyűjti a betegek által kiváltott vények adatait. Természetesen nem statisztikai adatokként, hanem személyhez kötött formában. Írtam erről korábban: pl. Alkotmánybírósagi határozat a vények adatkezeléséről, Visszamenőleges hatályú jogalkotás, jogalkalmazás. Természetesen a jogállami követelményeket egyáltalán nem kell betartania, mert olyan erős gyógyszergyártói érdek fűződik az adatok megszerzéséhez, hogy azokért semmilyen ár nem sok. Az OEP 1998-tól kezdte el gyűjteni a vényadatokat úgy, hogy kezdetben nem volt meghatározva a tárolási idő. Ezért 2004 körül elkezdtem dolgozni azon, hogy legyen meghatározva a tárolási idő. Váratlanul ért, hogy az adatvédelmi biztos felszólalt az Országgyűlésben 2006. őszén és hipp-hopp máris meglett az időkorlátozás (5 év). Ez kiváló, és elfogadható is lett volna. Sajnos már 2007-ben módosították a megőrzési időt 10 évre, aminek volt elfogadható indoka: az Államháztartási törvény 10 éves megőrzési időt írt elő a költségvetési szervek számára a pénzügyi ellenőrzéshez. (Ez azóta lecsökkent nyolc évre, viszont megjelent a Btk.-ban a költségvetési csalás, amelynek az elévülési ideje 10 év lett – ez indokolja a tízéves megőrzési időt.)
A 2000 utáni évtizedben kétféle vény volt: támogatott és nem támogatott. Apránként az állam egyre kevesebb támogatást adott a vényekhez. Már akkor a normatív támogatás 25% volt csupán. Az évi 200 millió vényből 110-120 millió volt egyáltalán támogatott, a többi nem. Természetesen a vényírásról szóló rendelet előírta, hogy a nem támogatott vényekre is kerüljön rá a TAJ, a gyógyszertárak pedig simán elküldték ezeket is az OEP-nek, amely azokat is nyilvántartotta, sőt később elérhetővé tette a háziorvosok és a kezelőorvosok számára is. Alkotmánybírósági indítványt nyújtottam be a nem támogatott vényekről a TAJ eltüntetése érdekében. Csak harmadik körben sikerült, de végül megszületett a 29/2009. (III. 20.) Ab. határozat, amely kimondta, hogy az OEP nem kezelheti a nem támogatott vények adatait, mert az nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvének.
Az Ab. előírta, hogy 2009. október 1-től kell a határozatát alkalmazni. Még abban a hónapban elkészült és egy nappal a kihirdetése után hatályba is lépett a 38/2009. (XI. 6.) EüM rendelet, amely előírta a TAJ feltüntetését a vényeken, és hogy ne lehessen ezt könnyen észlelni, az extra vonalkódban, amely alatt nem szerepelt a numerikus megfelelője. Vagyis lényegében ez egy alattomosan álcázott jogellenes adatkezelés. Az állam azóta szabotálja az Ab. határozatát. Már éppen 8 éve. Az adatvédelmi biztos a panaszomra nem tett semmit, mondván, hogy ez csak kis sérelem. A legfőbb ügyész sem tett semmit, holott ez itt nyilvánvalóan a joggal való visszaélés.
Sajnos a társadalom sem zúdult fel, tulajdonképpen észre sem vette, hogy mi történik. Az OEP nem szerepeltette a nem támogatott vényeket a betegéletútban – persze csak 2009. október 1-től kezdve – ugyanis az Ab. ügyelt a jogállamiságra és nem hozott visszamenőleges határozatot. De az EüM ezt nem tekinti magára nézve kötelezőnek. 2009 táján szintet lépett az adatharácsolás, amikor 2009. január 1-től 15 évre emelték meg az OEP adatmegőrzési idejét (a tervezetben 30 év volt, de akkor az adatvédelmi biztos le tudta alkudni 15 évre), és 2015-től pedig 30 évre. Természetesen visszamenőlegesen. Ezért folyik most per az OEP ellen. A Kúrián van már az ügy, és utána Strasbourg lesz, vagy EU Bíróság.
Az OEP hivatalosan nem használhatja fel az adatokat az emberek megfigyelésére, azonban az adatokat továbbítják a TEA (Tételes Egészségügyi Adattárba), amely a törvény szerint anonim – amit úgy kell érteni, hogy az OEP-nél a TAJ-t egy másik számra írják át, de a számcserét tartalmazó táblázatot korlátlan ideig őrzik meg, hogy vissza lehessen keresni akit szeretnének. A TEA az érintettek semmilyen jogát sem biztosítja – ezért per folyik ellene, hogy kiderüljön, személyes azonosításra alkalmas adatokat kezelnek és ennek következtében az érintettek hozzájárulására lenne szükség az adatkezeléshez. Mivel a TEA nem tartalmazza a leleteket, ezért kellett az EESZT, ami már bármely adathoz hozzásegíti az államot. Gyakorlatilag nem létezik már egyetlen olyan információ sem, amit nem szerezhet meg. A vényekhez már az összes laborleletet, zárójelentést és műtéti jegyzőkönyvet is megszerezhetik.
2012-ben fogadta el az EU a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012/52/EK. számú irányelvét. Ebben meghatározta, hogy milyen adatokat kell szerepeltetni azokon a vényeken, amelyet másik tagállamban kíván valaki beváltani. Ilyenkor természetesen nem jár a társadalombiztosítási támogatás, viszont nem is kell semmilyen TAJ azonosítót felírni a vényre. A fentiek szerint a következő típusú vények vannak 2017. november 1-től kezdve:
- a NEAK által támogatott vény (elektronikus vény TAJ-jal; ha nem működik az EESZT, akkor papíron TAJ-jal kapja a beteg és a gyógyszertárban rögzítik be az EESZT-be)
- a NEAK által nem támogatott vény (ha elektronikusan írják fel, akkor kötelező TAJ-t írni rá (??, csak azért, hogy személyazonosításra alkalmas módon bekerülhessen az EESZT-be); ha papírra írják és számítógéppel, akkor kötelező elem lett az extra vonalkód (amelynek törvényellenes a tartalma); ha kézzel írják, akkor nem kell TAJ).
- az EU másik tagállamában kiváltható vény (csak papíron van értelme, nincs rajta TAJ, BNO és lakcím és nézetem szerint Magyarországon is ki kell szolgálja bármelyik gyógyszertár, ha nem akkor panaszt lehet tenni az EU-nál).
Mit tegyek, ha szeretném a vényeimet látni az EESZT-ben?
Ha a gyógyszer támogatott, akkor az orvos kötelezően rá kell írja a vényre a TAJ-t, aminek következtében az elektronikus vény megőrződik az EESZT-ben Önnek. Ha papíron kapja a vényt, akkor is kötelezően rajta van a vényen a TAJ, és akkor a gyógyszertárban rögzítik be az EESZT-be. Ha a vény nem támogatott, akkor az extra vonalkódban benne van a TAJ és ez alapján kerül be az EESZT-be. A rögzítést a gyógyszerésznek kell elvégeznie, tehát megkérdezheti tőle, hogy ugye, akkor most benne lesz a vény az EESZT-ben. Ha nincs a vényen TAJ (az extra vonalkódban sem), akkor vigye magával a TAJ kártyáját és adja át a gyógyszerésznek, aki így tudja rögzíteni a vény adatait az ön TAJ azonosítójával.
Mit tegyek, ha nem szeretném látni a vényeimet az EESZT-ben?
Ebben az esetben le kell mondania a társadalombiztosítási támogatásról, ha nincs TAJ a vényen, akkor ugyanis nem lehet rá támogatást fizetni. A legjobb és legegyszerűbb lehetőség azt mondani, hogy külföldön szeretném kiváltani a vényt. Ekkor az orvos köteles papír vényt adni, amelyen nem lehet extra vonalkód és TAJ/BNO sem. Ezzel el kell menni a gyógyszertárba és kiváltani. A gyógyszerész kérésére pedig meg kell tagadni a TAJ átadását. A második eset az, hogy elmegy az ember az orvosához és megpróbálja meggyőzni, hogy ne elektronikus vényt adjon, hanem papír vényt. A vényírási rendelet úgy szól, hogy papír vényt kell kiállítani, ha elektronikus vény kiállítása nem lehetséges, tehát semmilyen szankció nincs, ha egy orvos papír vényt ad. Szólni kell, hogy teljes áron szeretnénk kiváltani a gyógyszert, ezt jelölje meg a vényen. Ha telepítünk a mobiltelefonunkra egy vonalkód olvasót, akkor egyből le is ellenőrizhetjük az extra vonalkód tartalmát, ha a hosszú számsor első három számjegyét letakarjuk, és előtűnik a TAJ számunk, akkor itt jogellenes adatkezelésről van szó, és azonnal bírósági, rendőrségi eljárást lehet indítani, amelyhez jó bizonyítékként megőrizni a vényt. Ha elmegyünk a gyógyszertárba, akkor megérdeklődhetjük, hogy be akarják-e rögzíteni az EESZT-be. Ha a válasz igen, akkor a gyógyszertár ellen is lehet rendőrségi, bírósági eljárást indítani jogellenes adatkezelés címén. Ha a tiltakozásunk ellenére sem hajlandók eltekinteni a rögzítéstől, akkor el lehet jönni a gyógyszertárból anélkül, hogy elhoznánk a gyógyszert, ilyenkor megúszható az adatbevitel. Egy harmadik lehetőség magánorvossal felíratni a vényt, ők még egy évig nem csatlakoznak az EESZT-hez. Itt is előre kell szólni, hogy teljes áron kérjük a gyógyszert és véletlenül sem kell átadni a TAJ-t. A városi ügyeletek sem kerültek be az EESZT-be egyelőre, kifelejtették őket.
Honnan tudhatom meg, hogy egy gyógyszer támogatott-e?
Az OEP honlapján havonta frissítve megtalálható az ún. gyógyszertörzs (PUPHA állomány). Ezt bárki letöltheti és megkeresheti benne a kívánt gyógyszert. Ha a társadalombiztosítás támogatja, akkor ez kiderül az MS Access állományból, megtudható a hatósági ár, és a támogatás mértéke is. Ha nem támogatott a gyógyszer, akkor szabadáras, gyógyszertáranként változhat az ára.
Mit tegyek, ha nem szeretném látni a támogatott vényeimet sem az EESZT-ben?
Ebben az esetben pert kell indítani az ÁEEK ellen az EU 95/46/EK. irányelv alapján. Tekintve, hogy ezt az irányelvet Magyarország nem tartja be, és rendkívül nehéz egy ilyen jogszabályra alapítani a pert – csak az EU Bírósága előtt lehet sikert aratni. Sokkal nagyobb esély kínálkozik a nyerésre az EU Adatvédelmi rendelet hatályba lépését követően, mert akkor a magyar jog része lesz az adatvédelmi rendelet és erre hivatkozva sokkal egyszerűbb lesz pert indítani. Ehhez azonban ki kell bírni még hat hónapot vény nélküli gyógyszerekkel.
PS. A patikák eladják a vényadatokat egészségügyi informatikai cégeknek (akár külföldi érdekeltségűeknek is). Írtam erről A gyógyszertárak vényadat értekesítéséről címmel. Ha gyógyszert váltanak ki, jó ha tudják, hogy ha a nyugtán egyetlen TAJ-jal azonosított tétel is van, akkor minden, amit még vásárolt – személyazonosításra alkalmas módon kerül továbbításra a cégeknek. Ezért célszerű külön alkalommal megvásárolni a támogatott és a nem támogatott (vagy vény nélkül kapható) szereket.
A sötét adatkereskedelemmel nem tud mit kezdeni az adatvédelmi hatóság, mert az állam is ezt teszi a TEA esetében. A cégek azzal védekeznek, hogy kapcsolati kóddal továbbítják az adatokat, viszont megvan nekik az a táblázat, amivel megállapítható, hogy melyik TAJ-nak mi a kódja, és mellesleg így életfogytig lehet figyelni a polgárok gyógyszerfogyasztási szokásait.
Az adatvédelmi hatóság 2016-2017 között a Szegedi Törvényszék felkérésére másfél év alatt sem volt hajlandó egy véleményt kiadni ennek a jogellenességéről.
Dr. Alexin Zoltán