Az egészségügyi kormányzat a legfrissebb salátatörvény tervezetében összeállította az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény 39. módosítását. Az alapvető jogokat legsúlyosabban érintő változás – a minden állampolgár teljes egészségügyi dokumentációját tároló adatbázis elindítása 2014-ben. Az adatok összegyűjtése a szokásos módon, tiltakozási lehetőség, felvilágosítás és jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül, kényszerintézkedésként kerülne megvalósításra. (2013. november 6.)
Az egészségügyi kormányzat ezzel a módosítási javaslatával megszüntetné az orvosi titoktartást és egyetlen központi adatbankba tömörítené tízmillió magyar állampolgár teljes egészségügyi adattömegét, mindenféle jogorvoslat és tiltakozás lehetősége nélkül. Az orvoskat köteleznék arra, hogy minden egyes vizsgálat eredményét ebbe az adatbázisba rögzítsék, amely aztán a betegek élete végéig megőrzi az adatokat. Semmilyen lehallgató készüléket nem kell ehhez telepíteni az orvosi rendelőkbe, elegendő egy megfelelő törvényt hozni az adatkezelésről – a páciensek alapvető jogait nem kell figyelembe venni, hiszen azok nem léteznek. Csak tízmillió fehér egér, akin bártan lehet kisérletezni, megfigyelni.
Hogy az adatbázis ne legyen egyből üres, ezért az OEP-nél őrzött elszámolási adatokból öt évnyi adatmennyiséget mindjárt át is másolnának bele. Az összes egészségügyi kormányzati szerv és az összes orvos hozzáférne. A kezelőorvosoktól elvileg el lehet zárni majd a hozzáférést a betegeknek, de az állami szervektől nem. Bármikor, bárkit elővehetnek és születésétől a haláláig áttekinthetik mindenféle problémáját, a nemi életét, az összes gyógyszerét, minden egyes ellátását születésétől a haláláig. Míg az OEP elszámolással kapcsolatos nyilvántartásában csak az ellátások OENO kódja, a betegség BNO kódja, az ellátó orvos kódja, intézete szerepelt (ezek az adatok is pontos információt adnak egy-egy személy állapotáról) addig az új adatbázisban már minden egyes laboreredmény, szöveges anamnézis, az összes képalkotó eljárással készült kép, a vizsgálatok összes megállapítása szerepelne.
A kormányzat végtelen arroganciával tör az állampolgárok magánéletére – amelyet az Alaptörvény egyáltalán nem véd meg. Emlékezzünk először a társadalombiztosítás nyilvántartásának folyamatos bővítésére, a háziorvosok részletes jelentési kötelezettségére 2006 óta (minden egyes betegükről minden egyes betegséget, vizsgálati eredményt azonnal bejelentenek), aztán a nem támogatott gyógyszerek adatainak megszerzése érdekében folytatott elképesztően agresszív erőfeszítésre, az extra vonalkódra vonatkozó 29/2009. számú Ab. határozat elszabotálására a mai napig, az OEP adatgyűjtési idejének megnövelésére 15 évre (az EU-ban szokásos érték háromszorosára). Aztán itt van a kényszer betegregiszterek, betegségregiszterek ügye, a magánorvosnál végzett rákszűrés és eredményének kötelező jelentése, a lombikbébi klinikák TAJ számmal történő jelentési kötelezettsége (ez már egy igen durva, perverz adatgyűjtés), a rákregiszter korlátlan adatlehívási joga az OEP adatálllományából, a GYEMSZI-nél felhalmozott, az OEP-től oda továbbított részletes elszámolási adatok korlátlan ideig tartó összegereblyézése. Nos ennek a folyamatnak ez a következő állomása, amelyben egyszer s mindenkorra vége lett az orvosi titoktartásnak, megszűntek az alapvető jogok, az állam korlátlan jogot teremtett magának a teljes lakosság testéhez és magánéletéhez.
A bevezetésre kerülő elektronikus vény rendszer arra való, hogy kikerülje az Alkotmánybíróság határozatát és az állam mégis csak megszerezze a nem támogatott vények adatait. Ehhez a kisujját sem kell megmozdítania, mert az orvos felírja a vényt, azaz egyből betáplálja abba a rendszerbe, amelyből aztán bármely személyre rá lehet keresni.
A kényszerintézkedés alapon történő egészségügyi nyilvántartást eddig egyik európai állam sem merészelte létrehozni (Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Svédország, stb., de USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland sem). Magyarország ebben is unortodox akar lenni. A rendelkezés szöges ellentétben áll az EU adatvédelmi irányelvével, az Európai Bizottság 29. számú munkacsoportjának EHR rendszerekre vonatkozó munkadokumentumával, az Európa Tanács R(97) No. 5. Egészségügyi adatok védelme, c. ajánlásával, az elemi jóérzéssel, az orvosi etika alapelveivel.
Dr. Alexin Zoltán